2010. július 28., szerda

Országunk.

Mit vársz ott, ahol a közalkalmazott Hölgyikék
Pasziánszoznak, meg kávéznak egész nap,
Az úgynevezett paraszt, aki épp okos, nem halad.
S ha mégis, a lakkozott karmai miatt elírja a cetlit,
Ezeknek nem adnék egy fecnit...
De a 'csáját mereszti csak, s közben pofákat vág,
Ha csinálnia kell valamit. S ahol az elnök lánya,
A szilikonszájú maca, jelölteti magát az Európai
Parlamentbe, holott a saját nyelvét sem beszéli
Rendesen. Ahol a pénzt csak lopni tudják,
S a ráncosra dolgozott néninek csökkentik a nyugdíját.
Ahol a nép is olyan hülye, hogy a vonatból is dobálja
Kifele a szemetet. Nem kell ide hitel, csak egy varázspálca.

2010. július 27., kedd

Más.

Azt mondod furcsa vagyok, csak azért,
Mert egy virágos mezőn aludnék,
a szabad ég alatt, s bámulnám az eget.
vagy, mert szerintem nem nekrofilia,
ha Nirvana, Queen, meg Marley koncertre
Mennék a legszívesebben, vagy, mert a szívem
mindig megesik minden kéregetőn, vagy, mert
gyerekmódra mindent elhiszek. De a kiskrapek
nem tehet arról, hogy nincs amit egyen... Én azt
mondom: -Legyen! Nem igazság, hogy nekem van ilyenem.
Na meg, ahány ember, annyi féle. Külön fajok, egyenként.
És, igen! Apróságok tesznek boldoggá, s szomorúvá ugynigy.
Mert ez a szélsőséges, folyton-borzos, jobbra- vágyós,
lány- lény néz vissza rám a tükörből, aki csak szeretni akar...

2010. július 10., szombat

hiány


Ódon képkeret,
melyből a szegecsek
lassan lazulnak kifele
epednek ők is
mint belső rímek
alszanak a felszínen
s csak az látja,
kinek füle van.