2011. június 19., vasárnap

Nüanszok és életfilozófiák


Elmentél alkalmival, egy, testvérek
között sem rövid útra. Én irigykedve
bámultam utánad, a gondolataid, a szavaid
miatt. A harmónia miatt, ami csendesen
körülvesz, s mert a por is
büszkén szállt utánad... És csak annyit
mondtam az Égnek: Még!
Akartam a nüanszokkal teli lelked,
az Univerzumot benned. Ne értsd félre,
nem birtokolni: érezni és látni.
Bocsáss meg, nem tehetek úgy,
mintha egy lennél a hét milliárdból,
bármennyire kértél arra, mert nem ebben az
életben ismertelek meg először, s mert
jó újra látni. Ezért a Világot jelented épp nekem,
(vagy legalábbis eltakarod rá a kilátást),
Te, színes- nemes Nindzsa- Zen, akit
sok részletből gyúrtak össze,
mert igaz ahogy Petri mondta:

"az Angyal a részletekben lakik."

2011. június 5., vasárnap

Ki vagy?


Ott ültél nagy hippisen,
Pavlov- kutyája szindrómával
(ami minden férfira jellemző)
kifejezetten bambán egy teraszon.
S egy fájdalom belülről kifele
a koponyád dura materéig hatolt.
A hamu meg rászáradt a nadrágodra...
Ambicionáltalak, hogy állj fel és táncolj,
a nagy semmi kedvéért is, mert az
idő mindent képes kompenzálni
az életben, de helyette, te csak folytattad
az Univerzumról szóló adok- kapok,
(és ez így van rendjén) című előadásodat...
Megijesztesz néha, s ez nem is zavarna,
ha tudnám is kezelni...
De, tudni vélt:
a prófétákat sem értették meg
az ő idejükben.