Nüanszok és életfilozófiák

Elmentél alkalmival, egy, testvérek
között sem rövid útra. Én irigykedve
bámultam utánad, a gondolataid, a szavaid
miatt. A harmónia miatt, ami csendesen
körülvesz, s mert a por is
büszkén szállt utánad... És csak annyit
mondtam az Égnek: Még!
Akartam a nüanszokkal teli lelked,
az Univerzumot benned. Ne értsd félre,
nem birtokolni: érezni és látni.
Bocsáss meg, nem tehetek úgy,
mintha egy lennél a hét milliárdból,
bármennyire kértél arra, mert nem ebben az
életben ismertelek meg először, s mert
jó újra látni. Ezért a Világot jelented épp nekem,
(vagy legalábbis eltakarod rá a kilátást),
Te, színes- nemes Nindzsa- Zen, akit
sok részletből gyúrtak össze,
mert igaz ahogy Petri mondta:

"az Angyal a részletekben lakik."