2010. június 14., hétfő
Nincs amit ünnepelni...
Effektíve semmi értelme az egésznek. A neheze úgyis csak most jön igazán. Bár azt mondják könnyű feladat, Stressz- faktornak éppen elég... Szivás a szabad- akarat, rohadtul nagy szívás. Mert úgy van, és amúgy Sem mindig tehetem azt, amit szeretnék. El Kell jutni arra a szintre, ahol már béke honol, s nem a külvilágot hibáztatni azért, amiről lehet, hogy csak én tehetek. Azaz: a belém-nevelt idióta mentalitás (azt meg ki kell ásni). Fel kell sajna nőni, arra, hogy a jelenben éljek, és csakis az legyen a fontos... Egyébként meg 90 évesen is azon fogok siránkozni, hogy eddig csak vegetáltam jóformán, és elfelejtettem élni:).Dolgozom rajta...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése