2012. november 6., kedd

Latens perverzió


Felsőbb erőknek kísérleti
patkányai vagyunk, mondta, s színes aquarelle- ként
tartott elém egy festményt
a lelkemről, s mégse.
Mennyi paca! Jobb lenne, ha
legalább a körvonalakat megtudnám
erősíteni.Vagy minek is?
Minden elmúlik. Kicsit
belém  költözik a gyász,
hagyom, hogy
irányítson, hadd higgye,
erősebb, úgyis legyőzöm.
Két másodperc,
s már röhögök is, ujjongok,
hisztizek, mert boldog vagyok,
nincs is különös okom rá,
csak, hogy:
mindenki skizofrén!
 lá-lá-lá

Nem véletlen semmi.
Az egyenlet egyszerű:
X-ek, Y-ok, pluszok, dermesztő
mínuszok, gyökök, némi szorzás-
osztás, na meg persze
Angyalok és hormonok.

Üzent a testem: túlterheltem magam.
Elmémet, mentálisan műtőasztalra teszem,
miután jól lezsibbasztottam,
de igazán!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése