Még sose láttam valakit ennyire tisztán.
Ott álltál előttem, te Alkotó,
repültél felfele, egy hatalmas léggömbbel,
amit mások léleknek neveznek,
s közben egy ágyú húzott lefele.
Láttam a májadat,
ami egészen jól bírta magát ahhoz képest,
s a kis, még begyógyulatlan sebet a szíveden.
Rengeteg színt láttam körülötted, komplexeket,
tele tulajdonságokkal, s próbáltam szavakba is önteni.
Kevés idő alatt 200 évet éltél,
és ez tetszik, te szarkazmussal megáldott,
racionalista- idealista, ellentétekkel
megfűszerezett jóember!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése