Ima

(Esni fog ma, azt

hallottam...)

-Istenem, kérlek, add,

hogy tegyen csukját,

nehogy megfázzon a feje!
Vastag cipőben induljon

el, hogy a lába se!
Hogy lakjon jól,
(anélkül, hogy egy
grammot is hízna!-

mert, tudod, ő ad

a külsejére, bár nekem
nem ez számít, de,

ha ettől érzi jól magát...?!),

s, hogy jól teljen a napja,

hogy vidám legyen,

boldog, békés!
Add, hogy szeresse magát,

hogy szeressék a nők!
(ilyenkor megszólal az
egóm, hogy azért néha

gondoljon rám is, de

ezt bátran hagyd csak

rá, Uram...!)

S, ha majd ágyában

pihen, emlékezzen

jóságodra!

S add meg azt is,

hogy sose hallja...,
sose lássa...,

hogy imáimba

foglalom őt!

Ámen.