Rajzoltam a fényt, ahogyan ráesett egy épületre, s reflektora csíknak látszott a csillagfényes éjszakában. Az egész életemet ülve eltáncoltam. Születést, anyám karjában való csendes, békés ücsörgést, az első hintázós élményemet, meg az első iskolás napomat. Aztán az utolsót, igen!, az vidám volt... Majd különleges perspektívában éreztem, hogy élek, és ez jó. Láttam én már sok mindent. Odújából előbújó rókának is lehet örülni, ha az embernek van egy csomag csokis keksze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése